 |
Ezen az oldalon:
> 2oo9 - Álmodjuk tovább Árpád atyánk álmát!
Találkozás, kézfogás, szövetség!
> ELHALLGATOTT NÉV, ELHALLGATOTT KOR
> ÉNEK ÁRPÁD FEJEDELEMRŐL
2oo9 - Álmodjuk tovább Árpád atyánk álmát!
Találkozás, kézfogás, szövetség!
Ft. Böjte Csaba
Minden, mi e földön van és él, a találkozásból, a felek javát, kibontakozását, életét szolgáló szövetségből született. A legegyszerűbb sejtek is parányi atomok közösségéből épülnek fel. Ha körülnézünk a világban, minden, de minden társat, szövetségest keres, partnert, kivel összefogva önmagát, megálmodott szép létét meg tudja valósítani. Az, ami vagy aki elzárkózik, az magára marad, elkezd sorvadni, elhal, elpusztul.
Kárpát-medencei nagycsaládunkat az összefogás, a befogadó jóság szülte. Árpád vezér a honfoglaláskor meg tudta szólítani, és egy asztalhoz tudta
ültetni az újonnan érkezett törzseket, de a már rég itt élt közösségeket is. Nekem olyan jól esik tudni, hogy ezekből az időkből nem kerültek elé üszkös romok, tömegsírok. Kárpát-medencei nagycsaládunk, a történészek szerint, Árpád vezérsége alatt nem kegyetlen csatákból, hanem bölcs vérszerződésből, a törzsek egymást szeretettel elfogadó szövetségéből született.
Annyira szeretem magam elé képzelni azt a ragyogó szép tisztást, ahol tanácskozni összeültek az akkor élt nagyjaink. Szinte látom, ahogyan a marcona hadfik egymást méregetve, dühösen kardjuk után nyúlnak, hogy valós vagy vélt igazukért elégtételt kérjenek - de látom, ahogyan bölcsen, határozottan megfogja karjukat Árpád atyánk, és szelíden inti őket:
"Nézzétek, milyen szép nagy ez a Kárpát-medence, van itt hely mindannyiunknak, ha összefogunk, ha bölcsen és jóságosan egymás hóna alá nyúlunk, és váll a váll mellett dolgozunk, akkor itt a magunk, gyermekeink számára hazát, otthont, egy tündérkertet alapíthatunk."
Milyen jó lett volna jegyzetelni, rögzíteni ezeket a beszédeket, a sokféleségből egységet kovácsoló Árpád atyánk karizmatikus gondolatait, vonásait, álmait, mely otthont teremtett számunkra ezen a földön. Milyen jó lenne ma is újból és újból felolvasni, meghallgatni, idézni őt.
Az emberek biztos, hogy előre gyanakodva figyelték egymást, de aztán szívüket megnyitotta a szép szó, örömmel hallgatták az éber szemmel álmodó nagy embert, a közösséget szülő, és így népünk atyjává váló vezért. Hallgattak a jó szóra, magukévá tették az Árpád álmát, pedig akkor, ott olyan kevés esélye volt annak, hogy a sok törzsből, népből egy egységes közösség, egy ország szülessen. A csoda, melyben Árpád atyánk hitt, megtörtént, nagyon gyorsan a másik be- és elfogadásából Európa közepén megszületett egy ország, mely jóságosan otthont adott mindenkinek. Nem tudom, hogy a sok törzs, a már a medencében élő avar, szláv közösségek és őseim, a székelyek, pontosan mikor és hol tették magukévá ezt a szép árpádi álmot, de hiszem, hogy az a nap volt népünk születésnapja.
Ünnepre születtünk, de ha valamit szeretnék megünnepelni, az egészen biztos, hogy nem Mohács, vagy az aradi vértanúk emléknapja, de nem is Trianon, vagy 2oo4. december 4-e, hanem ez a névtelen nap, a vérszerződés, a szövetségkötés napja. Én ezt a napot szeretném gyermekeinkkel, testvéreimmel mind tudatosabban megünnepelni, újra megélni. Lelkem az Istennel kötött szövetségből született, az Újszövetség gyermeke vagyok, testem, létem e földi horizonton, Árpád vezér világ felé nyitott álmából, vérszerződésből fakadt. Mindkét szövetség nyitott a közösségre, az új testvérekre, arra, mit Jézus Krisztus így fejez ki: "Legyetek egyek, ahogyan Én és az Atya egy vagyunk."
Annak idején könnyes szemmel fogtuk meg egymás kezét és énekeltük: "Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk, boldogok legyünk..." Hittük, hogy ezt az álmot meg is fogjuk tudni valósítani, ha felnövünk. Papi életem jelmondata, anyánk, az Egyház, a II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott szép gondolata: "Isten azt akarja, hogy az emberiség egy családot alkosson, és egymásnak testvérei legyünk".
Nem leszámolni, háborúzni akarok, hanem testvérekre találni. Meg vagyok győződve arról, hogy a testvér felé kinyújtott kezet előbb-utóbb szeretettel meg fogják fogni. Hiszem, hogy mindig van tovább, van jövő, de csak annak, ki nem magába roskadva bezárkózik, hanem aki mer, a kölcsönös szeretet nevében előrelépni, szövetséget kötni.
Számomra az Úr 2oo9-es esztendeje az életért vállalt szövetség megkötésének, megújításának az éve lesz. Szeretném magasba emelni Árpád zászlaját, és hívni mindenkit, ki itt él a Kárpát medencében, hogy egy lakható, élhető világot, otthont, tündérkertet teremtsünk imádságos kitartó munkával, sok-sok továbblépést kereső, őszinte beszélgetéssel, a magunk és az ajándékozó Istenünk örömére.
Szeretettel:
Csaba testvér
Déva, 2oo9. január 1.
|
|
|
|
|
ELHALLGATOTT NÉV, ELHALLGATOTT KOR
ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG
Ha figyelmesen vizsgáljuk az apostolok és a magyar királyok névsorát, feltűnik, hogy
két név hiányzik: Péter és Árpád. 2000 év alatt a katolikus Egyháznak nem volt Péter
nevű pápája. Jézus azt mondta Péternek: "Téged Kephas-nak fognak hívni, melyre
Egyházamat építem." (Kephas arámi nyelven Sziklát jelent. Ennek görög fordítása
Petros=Péter.) Mégsem vette fel egy pápa sem ezt a nevet. Miért?
Az újkori magyar állam megalapítója ÁRPÁD Nagyfejedelem. Történelmünk legnagyobb
alakja. Államfő, hadvezér, politikus és diplomata volt. Hazát és biztonságot adott
népének. Megteremtette a Kárpát-medence politikai és nemzeti egységét.
Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a
turáni-magyar harcászat támadó, védekező rendszerét. 20 éves korától vezet
hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi
törzsének, a Megyer törzsnek vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatba Bölcs Leo
bizánci császárral. Majd 894-ben Bölcs Leo követei tőle kérik a magyarok szövetségét
a bolgárok ellen. Árpád belegyezik és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz
szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be
Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortársai
felett.
895 tavaszán indultak meg a törzsek az 1200-1800 km-es útra és ugyanezen év őszén
elfoglalták helyüket a Kárpát-medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy
vezérlő Fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak
Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül
nem található Európában.
Az új Magyar-Állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői sanda
szemmel nézték és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul. Luitpold bajor
őrgróf szövetségeseivel 907. májusában indult Magyarország ellen. Árpád a túlerőben
lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben - Pozsonynál -
súlyosan megsebesült és július 7-én 67 éves korában visszaadta lelkét Istenének.
Hazament.
Népe sorsát szívén viselte. Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és
megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a
Pozsonyi csatában.
ÁRPÁD, a kiváló hadvezér és államférfi a magyarság keletről jövő részének hazát
adott. Nemes magyar népünk történelme a Kárpát-medencében Ő vele kezdődik!
Ennek ellenére egyetlen magyar király vagy Árpád-ivadék nem vette fel a példakép nevét.
Miért?
Nagyon régen elkezdődött nemzetünk ősiségének és műveltségének, Árpád fejedelem
nagyságának és tetteinek elhallgatása. Miért nem az ő nevéhez fűződik a magyar állam
megalakulása? Miért érdeke a magyarnak, hogy újkori történelméből több mint száz
évet letagadjon? Miért fontos egy erős ország megalapítását, megszervezését
jelentéktelennek beállítani?
Miért ünnepeltük 2000-ben a Magyar Állam 1000 éves fennállását?
ÁRPÁD FEJEDELEMRE ÉS KORÁRA EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG!
Kerkayné Maczky Emese
|
|
|
|
|
ÉNEK ÁRPÁD FEJEDELEMRŐL
ÁLMOS vezér amint őseihez tére,
ÁRPÁD lőn utána: magyarok vezére.
De kissé bővebben elmondom majd nektek,
Ki volt a vitéz, kit Árpádnak neveztek.
Magyarok, mikor e nagy nevet halljátok,
Mintha oltár mellett templomba' volnátok.
Emeljétek meg a kalapjaitokat,
Mert köszönhetitek neki hazátokat.
A nagy viadalon a magyarok honát,
Hol megdönti saját terhe a gabonát,
Hol tűzzel van tele a szőlő gerezdje,
E szép országot a HŐS ÁRPÁD szerezte.
(Pátria F.112.B.a.)
(Az Árpád fejedelemről szóló történeti éneket Kodály Zoltán és Lajtha László
gyűjtötte a székelyföldi Szentegyházasfalván 1942. október 17-én, énekelte özvegy
Lőrinc Mihályné Vitus Ágnes.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
