NIMRÓD A SZÍR HAGYOMÁNYBAN
Idézetek a „Kincsesbarlang” című, a 4. században írt szír irodalmi remekműből.
„Reú kétszázharminckét évig élt, és nemzette Szerúgot. Reú napjaiban, életének százharmincadik évében került hatalomra az első király a földön, a hős Nimród, aki hatvankilenc évig uralkodott, a fővárosa pedig Bábel volt. (1)
Nimród az égen megpillantotta egy diadéma képmását. Hívatta Sziszánt, a takácsot, szövetett magának egy ugyanolyat, és a fejére helyezte. Ezért mondják, hogy az égből szállott alá koronája. (2) ...
Nimród, a vitéz király napjaiban tűz tűnt fel, mely a fölből szállott föl; odament hát Nimród, meglátta, és leborult előtte. Papokat állított mellé, hogy ottan szolgáljanak, s tömjént vessenek reá. Ettől az időtől fogva imádják a perzsák a tüzet, mind a mai napig. (3) ... Nimród Jókdórába, Nód országába ment, s midőn az Atrasz-tóhoz ért, ott találta Jóntónt, Noé fiát. (4) Leszállt, megfürdött a tóban, áldozatot mutatott be, és leborult Jóntón, Noé fia előtt. Így szóllott hozzá Jóntón: „Te király vagy, mégis leborulsz előttem?” Nimród így felelt: „Hiszen a te kedvedért jöttem el idáig!” Ott maradt hát nála három évig, Jóntón pedig megtanította Nimródot a bölcsesség és kinyilatkoztatás könyvére, majd így szólt: „Ne térj vissza hozzám többé!” Útra kelt hát Kelet felől, és sokak csodálkozására jövendölni kezdett ezen nagy kinyilatkoztatásokból. Idasér, a pap, aki a földből felszálló tüzet szolgálta, látván, míly ősi és magasztos titkokkal foglalkozik Nimród, könyörögni kezdett a tűz körül megjelenő démonnak, hogy tanítsa meg Nimród tudományára... Nimród jövendőmondását azonban, minthogy Jóntón tanította meg rá, senki sem vetette el az igazhitű tanítók közül, hisz maguk is gyakorolták. A perzsák ezt kinyilatkoztatásnak, a rómaiak pedig asztronómiának nevezik... Nimród erős városokat épített keleten, Bábelt, Ninivét, Reszainát, Szeleukiát, Ktészifónt és Ádorbajgánt, és továbbá három erődöt emeltetett...
...Mikoron Salamon a Széírnek nevezett hegy határához ért, egy oltárt talált ott, amelyet Pijózákár, Pijórázáh és Jázdód épített. Ők azok, akiket Nimród, a vitéz, Bálámhoz, a Széír-hegy papjához küldött, mivelhogy azt hallotta, hogy az a csillagokban olvas. Széír határához érve oltárt állítottak a Napnak. Amint meglátta ezt Salamon, várost épített azon a helyen, és Héliopolisznak (5) nevezete el, ami annyit tesz, hogy a Nap városa.”
Jegyzetek:
(1) ...Nimród a pszeudepigráfikus irodalomban is népszerű alak: híres városalapító...
(2) Nimród a rabbínikus irodalomban általában mint a királyság megalapítója szerepel. A korona elkészítésének módja a perzsa királyi diadémára utal. Nimród alakja a Kincsesbarlangban a perzsa szászánida-dinasztia uralkodóinak egyes vonásait viseli...
(3) A perzsa tűzimádás aitiológiai legendája, amelyet Nimródnak, a királyság megalapítójának szémélyéhez kapcsol a Kincsesbarlang hagyománya, annál is inkább, mivel ebben a hagyományban Nimród alakja az iráni szászánida uralkodók vonásait viseli. Ugyanígy ismeri a legendát az etióp Ádám-könyve is.
(4) A Noé negyedik fiáról szóló legenda mind a keleti, mind a nyugati kereszténység körében ismert volt. Az örmény Ádám-könyv neveként a Manitum nevet közli, amely a Jóntón névvel azonos hagyományból ered. A messze keleten élő, az asztrológia feltalálójaként aposztrofált Jóntónt említi a 11. századi arab keresztény szerző, Salomo Bassoranus munkája, A méh könyve és több szír forrás... A hagyomány Nyugat-Európába valószínüleg a Kincsesbarlang egy görög nyelvű kivonata, Pseudo-Methodius munkáján keresztül jutott el. Methodiusnál Jóntón hazájaként Khorászán szerepel, Jóntón itt tehát a párthusok őse...
(5) Héliopolisz (a mai Baalbek) a Libanon vidékén fekszik.
A jegyzetek szerzője Fröhlich Ida
(A Törzsek származásáról avagy a Kincsesbarlang, Prométheusz Könyvek, Helikon Kiadó)
-----------
A Kincsesbarlang írója, a szír keresztény hagyomány alapján, Nimródról a tisztelet és elismerés hangján emlékezik meg. Még véletlenül sem hozza össze Ábrahámmal, mint a mohamedán arab legendák.
|
