ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM HALÁLÁNAK 1100. ÉVFORDULÓJÁRA
Bakay Kornél
(részletek)
Honszerzo Árpád Apánknak nevezzük azt a nemes és vitéz férfiút, aki nekünk
Hazát adott. Igaz, nem ezt a mai, szukre szabdalt maradék-országot, hanem az
igazi Kárpát Hazát, amelyet 87 évvel ezelott Trianonban elvettek tolünk. ...
Árpád vezér, akit a bizánci görögök megasz archonnak, azaz nagyfejedelemnek,
a nyugatiak latinul magnus dominus-nak, azaz Nagyúrnak neveztek és
szólítottak, a IX. század dereka táján a híres Turul-nemzetségben született.
Édesapja Álmos fejedelem volt, akit Ügyek fejedelem felesége Emese - csodás
elojelektol kísérve - 819-ben hozott a világra. Felmenoi között szerepel a
hunok nagykirálya, Atilla is. Álmos és fia Árpád egy szent dinasztiát
(stirps beata) alapított, amely 28 uralkodót adott a magyar nemzetnek 819 és
1301 között.
Álmos fejedelem, a nevezetes vérszerzodést követoen, 894 táján halhatott meg
Erdélyben vagy Ungvár és Munkács vidékén. ... Árpád nagyfejedelem
édesanyjáról csak azt tudjuk, hogy Dentumagaria (Dentümogyer) egyik elokelo
méltóságának a leánya volt. ...
A Kárpát-medence 1100 évvel ezelotti lakható területe megközelítoen 220.000
négyzetkilométer volt s ezt az egész térséget oseink teljes egészében
birtokukba vették, mégpedig jelentosebb csaták és súlyosabb ütközetek
nélkül. Ennek egyik magyarázata a Tarihi Üngürüsz adata, mely szerint itt
magyarul beszélo rokonokat találtak. Anonymus is megemlíti a székelyeket,
akik Árpád elé mentek s csatlakoztak hozzá.
Árpád fejedelem neve ... "Ár-pád" csakis uralkodó királyt jelenthetett,
amint ezt például a pad-i-sah kifejezés is megorizte. Az tény, hogy Árpád
fejedelemrol nagyon keveset tudunk. Mintha az Ég Fiaként kapott szakralitása
okán még a neve is szent és sérthetetlen lett volna. Amiként az apjáé is! Az
Álmos-Árpád dinasztia nagyszámú tagja közül Álmos nevet mindösszesen csak
ketten viselték: I. Géza másodszülött fia és II. Vak Béla negyedszülöttje.
Árpád nevet pedig csak egyetlen egy herceg: II. Géza harmadszülött fia.
Nyilván ezért ismeretlen Árpád neve a nyugati forrásokban is. A
dinasztia-alapító Álmosról is csak a XIII. századi Albericus krónikája tud
(Alinus alakban). ...
Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a Kárpát-Haza valóban osi örökségünk,
amelyet igazi geniusok, Istentol kapott karizmával rendelkezo vezéreink
ereje, bölcsessége teremtett és tartott meg. Mind Levedit, mind Álmost, mind
Árpádot a korabeli világ nagyhíru, fényes és vitéz személynek tekintette,
akik egyenrangúak voltak a kazár nagykirállyal és bizánci császárral. Ezért
emelték pajzsra oket is, akárcsak a perzsa sainsahot vagy a görög császárt.
A magyar Névtelen (Anonymus) viszonylag sokat mesél Árpádról. Elmondása
szerint fo szálláshelyéül Csepel szigetét választotta, majd birtokba vette
Atilla király városát, ahol fényes ünnepségekre került sor. ...
Árpád fejedelem legnagyobb haditette és elhomályosíthatatlan dicsosége, a
halála elott lezajlott óriási csatanyerése Pozsony alatt, amikor is a 907.
júniusában a Magyar Nagyfejedelemség ellen százezer fos nyugati sereg vonult
fel a Duna mindkét partján és hajóhaddal a Dunán azzal a céllal, hogy végleg
megsemmisítik a magyar hatalmat és eluzik innen a magyarokat. A pozsonyi
csatában, Pozsonytól nyugatra talán 15 km-nyire, a Duna déli oldalán a
magyar sereg az ellenséget teljesen megsemmisítette 907. július 5-7. között.
Elesett számos foúr, püspök, seregvezér, megsemmisült a hajóhad. Feltehetoen
itt estek el Árpád fiai közül is többen. Ettol kezdve 123 évig idegen katona
nem merte a lábát magyar földre tenni. Ez a diadal a Kárpát-Haza valódi
születésnapja! Nemzeti ünnep kellene legyen! ...
Árpád nagyfejedelem valós alakja nemcsak éltében maradt titokzatos, de
halálában is, hiszen sírját évszázadok óta keresik s ez a megszállott
buzgalom napjainkban is tart. Anonymus leírása szerint "az Úr
megtestesülésének 907. esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebbol a
világból. Tisztességgel temették el egy kis folyónak a forrása felett, amely
komederben folyik Atilla király városába, ahol is a magyarok megtérése után
a boldogságos Szuz Mária tiszteletére eklézsia épült, amelyet Fehérnek
(Alba) neveznek."
Hol lehetett Alba Ecclesia? Hol volt Atilla városa? Hol volt Budavára? Hol
volt Alba közelében Noé hegye, ahol Árpád tábora állt? Alba városában? A
Pilisben talán? Nyitott kérdések...
Régen persze nem így volt. 110 évvel ezelott, 1897. szeptember 29-én az új
Duna-hidat Árpádról nevezték el, felállították Csepelen a szobrát, de ne
feledkezzünk meg, hogy ekkor készült el a Hosök terén a gyönyöru emlékmu s
110 esztendovel ezelott avatták fel a csodaszép országgyulési épületet, az
Országházat, ahol Árpád honfoglalását 1896. április 21-i kezdettel törvénybe
foglalták (1896/VII. és VIII. törvénycikk). Horánszky szövegezésében ez így
hangzott:
"A magyar állam 1896-ban ezeréves megalapításának és fönnállásának ünnepét
üli. A törvényhozás ennek emlékét a következokben örökíti meg.
1.§. A magyar Szent Korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad
hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által
megalapított Hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét
erovel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta és az országot jó és
balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is
fönntartotta.
2.§. Ezen ünnepélyes alkalommal az országgyulés mindkét háza a legmélyebb
hódolattal járul o császári és apostoli királyi felség elé...
3.§.A törvényhozás a kegyelet és a hódolat, valamint a királyi hajlandóság
eme nyilatkozataival a magyar állam ezeréves fönnállásának emlékét örök
idokre törvénybe iktatja!
4.§. E törvény 1896. június 8-án...lép életbe, ugyanazon a napon úgy az
országgyulés, mint a magyar korona országaiban minden községben közzéteendo
és kobe vésve az országházában megörökítendo."
Ugyanekkor határoztak arról, hogy Budapesten "az Andrássy út és a tó között"
felállítják Árpád fejedelmet és a nemzet egész történelmi múltját megörökíto
emlékmuvet, valamint az ország hét különbözo pontján emlékoszlopokat
emelnek, úgymint a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi
várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói
Czenkhegyen.
Száz évvel ezelott, 1907-ben az akkor még nemcsak a nevében, de a szívében
és lelkében is magyar országgyűlés törvényt alkotott Árpád fejdelem örök
érdemérol (XXVIII/1907. törvény). ...
Árpád fejedelemnek ma már alig van kultusza s mintha Thaly Kálmán kotáblába
vésett verssorai teljesednének be:
Állj, emlékko, idotlen idokig!
Állj, míg az ezeréves imádott Haza áll!
Csakhogy az ezeréves haza már nem áll, a nemzet és az ország a szétesés
útjára sodródott, a magyarságát vállalók száma egyre fogy, hovatovább Árpád
népe és országa a Múlt feneketlen kútjába süllyedhet. Ahogyan Arany János
fogalmazott Keveháza c. gyönyöru versében:
Zászlótokon lecsüngve áll,
Nem repdes a turulmadár!
De ezt, amíg lélegzetet tudunk venni, amíg karunkban egy cseppnyi ero is
van, nem engedhetjük meg.
Csaba királyfi dicso örököse, Árpád vezér segítsd maradék népedet!
(Részletek Bakay Kornél előadásából, Budapest 2007. március 31.)
|
