CSOPOLUG VAGY ZWENTIBOLD LEGYŐZÉSE
Geönczeöl Gyula
... Szegeden a magyar történelem két fontos, meghatározó eseményére tekinthetünk vissza, amelyekből példát és erőt meríthetünk. Ezek ismeretében az ősi hitet átmenthetjük a jövő magyar nemzedékei számára, hiszen ez a mi igazi küldetésünk és kötelességünk.
Az egyikre az Árpád-ház családi krónikája, A Magyarok története, vagy a török krónika lapjai emlékeztetnek: Az Erdélyből fölvonuló honfoglaló magyarok a kelet-frank király, Arnulf ellen föllázadó észak-itáliai szövetséggel szemben, Arnulf király hívására érkeztek e tájra. Az ellenség a Száva folyó déli oldalán és a Dunától délre gyülekezett. Ekkor a magyarok a krónika, éspedig a 175. fólia tanúsága szerint, átkeltek a Tisza folyón és a Szeged néven ismert helyhez érve táboroztak le. Innen írtak levelet a lázadók vezérének Csopolugnak, vagy Zwentiboldnak: "Vedd tudomásul, hogy ezt a vidéket a régi időkben a mi ősünk, Kattar karddal elfoglalta, sok ideig uralkodott, aztán meghalt... Így csúszott ki kezünkből ez a tartomány, de ez az ország a mi örökségünk", írták a magyarok a levélben. Csopolug, vagy Zwentibold vezérből a szláv történészek, alig száz évvel ezelőtt Svatoplukot csináltak, és áthelyezték őt és püspökét Metódot a felvidéki Nyitrára a melléje kitalált Nagymorva birodalommal együtt. Ez a vezér és a társult észak-itáliai lázadó királyok szövetsége a magyarok felvonulása láttán seregével átkelt a Dunán, tudhatjuk meg továbbá a krónikából. Ha Zwentibold a felvidéki Nyitrán lakott volna, mint azt modern történészek tanítják, akkor seregével a Dunántúlra került volna, és sosem kerülhetett volna szembe Árpád magyar seregével.
A krónika által leírt nagy csata az észak-itáliai langobard szövetség és a lázadó balkáni frank fejedelemségek vereségével végződött. Arnulf király pedig győzelmesen vonulhatott Rómába, ahol a pápa császárrá koronázta. Európában helyreállt a rend a magyar segítség folytán és ez volt Európa első, igazi egyesülése. Magyar segítséggel történt. Megmentettük a pápa trónját is. Számunkra különösen fontos, hogy az akkor lezajlott események jelentik a szkíta, hun hagyományokra alapozott modern magyar állam kezdetét is. Ez volt Szeged első nagy üzenete a magyarság számára.
Igen, az Árpádok hatalmas államot szerveztek a Kárpátok koszorúja alatt a nagy csatát követően, mert értettek az államszervezéshez és mert voltak magyar államférfiak, hadvezérek, volt magyar történelmi jog. Nem véletlen, hogy a magyarok a Szeged közeli Pusztaszeren 34 napi tanácskozáson, országgyűlésen rendezték el az ország dolgait, amely az ősi szkíta alkotmányból következett. Ez a történelem folyamán tovább alakuló, szilárd állam és jogi szerkezet, a nem másoktól átvett, a nemzet lelkéből természetesen született, és életcéljait szolgáló történelmi és nemzeti alkotmány, sokszor nyújtott a nemzet számára menedéket. Ez az ősi magyar államszervezet és állameszme került szembe az önmagával meghasonlott 1914-es Európával...
(Geönczeöl Gyula, a Magyarok Világszövetsége Felvidéki Országos Tanácsa elnökének 2003. június 12-én, Szegeden tartott trianoni emlékbeszédéből részlet)
|
