A KIEVI ŐSI MAGYAR ÖTVÖSMŰHELY ÚJ REMEKEI...
Staraya Riazanban Alexander Mongait vezetésével az orosz régészek a steppei nomád
népek kultúrája nyomait kutatva az ősi városban, amely hajdani védelmi hely volt,
szíriai jellegű ezüst tárgyakra bukkantak, amelyeknek eredetét jóval a tatárjárás
előtti időkre teszik, mert a vár felégetésekor a leomlott falak takarták el őket. A
legszebbek közöttük a közölt karperecek, amelyek mindegyike az ősi honfoglalás
előtti ötvösműhely jellegzetességeit viseli.
A mellékelt karperecek között legjelentősebb az első magyar zenész ábrájával
díszített ezüst ékszer. A neves orosz régész nyomán az amerikai Archeological News
közölte a citerás és táncos ábrázolást. Magyar eredetét bizonyítja minden aprólékos
részlet a díszítő motívumok köréből.
Az ezüst ékeszerek figurális díszítései között szerepelnek a megszokott turulok,
griffmadarak, de a legjelentősebbek a táncoló leány és a citerás alakjai. A
másodikról könnyen rekonstruálható a honfoglaláskori hajfonat, a csúcsos kucsma és a
citeratartó készség alatt keresztbetett lábakon a bőrcsizma. Maga az ábrázolás elüt
a korabeli merev bizánci emberábrázolások mozdulatlanságától és a húrokat tépő kéz
ujjai szinte mozognak, amíg a zeneértő ősmagyar félrefordított arccal figyeli a
táncoló leány alakját.
(Magyar Történelmi Szemle, I.É. 1. szám, 91. old., New York, 1969)
|
