arpad.org
dot Tartalomjegyzék dot Források dot Kapcsolódási pontok dot Képek dot Hungarian History 
dot Fõoldal dot Kapcsolat dot Keresés
Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket,
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövétneket.

(Garay)


dot A MEGYER TÖRZS

Szabir magyarság vagy onogur magyarság?


Padányi Viktor


(idézetek)




"... a magyar nép a szabir néphez tartozó törzsek és az onogur néphez tartozó
törzsek 9. szd.-i szövetkezéséből jött létre.

A Megyer-törzs hovatartozásának kétségtelen és korrekt megállapítása dönti el a
kérdést, hogy melyik vonal jelenti a magyar nemzet történetének folytatását a
honfoglalástól visszafelé, mert amelyikhez az tartozott a két összetevő közül,
nemzetünk eredetének az a főága. A másik csupán mellékág, amely belefolyt.

A magot, ami körül a honfoglaló törzsszövetség létrejött, majd nemzetté
kristályosodott, a Megyer-törzs jelentette. A Megyer-törzs fejedelme lett a
törzsszövetség vezetője. A Megyer-törzs adott a kialakuló nemzetnek 412 éven át
uralkodó családot és a nevet, melyet az a mai napig visel. A Megyer-törzs volt a
honfoglalás kezdeményezője, irányítója, a Megyer-törzs szervezte a meghódított
területet országgá és a Megyer-törzs köré tömörültek a többiek. A Megyer-törzs a
magyarság kétségtelen és vitathatatlan magja és a magyar történet a honfoglalástól
visszafelé a Megyer-törzs története név és lényeg szerint egyaránt. Őstörténetünkben
rendet teremtő kérdés az, hogy szabir volt-e a Megyer-törzs, vagy onogur?
Konstantinos Porphyrogenitos tudós bizánci császár két Árpád-unokának, tehát a
Megyer-törzs két prominens tagjának közlése alapján írja meg, hogy az ősöket nem
türköknek, hanem asphali szabiroknak hívták.

Az onogur törzsek évszázadokon át szervezetszerűen együttélő kötelék, nemzet voltak.
Onogoria megdöntése óta (Kr.u. 680) mint egykori birodalmának határőrvidékére
kitelepített gyepűnép, kazár fennhatóság alatt ... élt bizonyos autonómiában.

A Megyer-törzs, az etelközi törzsszövetkezéskor, a hét szövetkező törzs között a
leggazdagabb és a legerősebb. Erősebb a kende és gyula törzsénél és ez a tény szinte
kizárttá teszi, hogy a lebediai onogur törzsek közé tartozott.

Dentu-Magyaria és Lebedia egy és ugyanabban a korban, egymás mellett létező két
külön politikai, faji és nyelvi kategória volt, amelyek közül a 9. század második
felében az egyiknek, a meotiszi Dentu-Magyariának központi törzse a Megyer és feje
Álmos, a másiknak, a Donec-Don közén elterülő kazár vazallus-tartománynak, pedig a
kazár kormányzat által kinevezett kende volt. Az egyik, Dentu-Magyaria szabir volt,
a másik Lebedia, onogur. A két külön politikai és faji képlet megmagyarázza a
vérszerződést és a két különböző nyelvet beszélő honfoglalókat. Megmagyarázza, miért
kellett a kazároknak az Alsó-Don Meotisszal szembeni vonalát 834-ben egy
erődrendszerrel megerősíteni; Vernadskynak azt az állítását, hogy Kievet Álmos
építette 840-ben; a Magyaria nevet; miért fordul elő a Magyar elnevezés olyan
gyakran a Kaukázustól délre elterült egykori Szabiriában.

Dentu-Magyaria független szabir állam. Lebedia kazár főuralom alatt álló onogur
határőrvidék. A két nép fajilag is, nyelvileg is különbözik, csak egyben azonosak,
mind a kettő turáni. Dentu-Magyariát az Abaszida imperializmus arab nyomása elől
ideszoruló szabirok alapítják, a kazároktól függetlenül és amíg fennáll, soha kazár
fennhatóság alatt nincs. Dentu-Magyaria hadereje nem szolgál a kazár hadseregben,
hadereje önnálló háborúkat vív, 839-ben az Aldunánál, 860-ban Krimben, 862-ben a
Kárpátmedencében, amint erről Hinkmár érsek értesít. Ennek a politikai képletnek a
vezető törzse a Megyer-törzs, ettől veszi a nevét Dentu-Magyaria és ennek fejedelme
az ország utolsó évtizedeiben Ügek fia Álmos.

A vérszerződés két vagy több különböző képlet szerződése... Vérüket csak különböző
vérűeknek kell keverniük, hogy vérrokonság jöjjön létre.

Hogy a szabir és az onogur törzscsoportok közül melyik a lényegesebb elem a
magyarságban, mint történelmi kategóriában, hogy melyik a nagyobbik erő, a nagyobbik
mennyiség, tehát a nemzetet adó, jelentő és kifejező bázis, az a puszta tényből,
hogy a megalakult törzsszövetség központi törzse a Megyer-törzs, fejedelme Álmos,
majd Árpád, az nyilvánvaló. A vezetést a lényegesebbik összetevő, a nagyobb szerződő
fél veszi át és diktálja a feltételeket. A nagyobb és erősebb kategória nem rendeli
magát a kisebbik alá.

A szerződő törzsek két csoportja közül az volt nagyobb, lényegesebb, a tömörülés
létrehozója, amely a MEGYER-törzset s annak vezérét, a fejedelmet zárta magába.


(Dentu-Magyaria, Buenos Aires 1963, 128-140. o.)
 < 
fõoldal
 ^ 
fel

  dot Bevezető
empty
  dot Árpád az ókorban
empty
     dot Árpád a bibliában
empty
     dot Árpád város
empty
     dot Árpád helységnevek
empty
  dot Árpád ősei
empty
     dot Nimród a bibliában
empty
     dot Nimród
empty
     dot Nimródról
empty
     dot Nimród a szír hagyományban
empty
     dot Hun-magyar rokonság
empty
     dot Atilla - Priscos rhetor
empty
     dot Atilla király (krónikák)
empty
  dot Turulnemzetség újjászületése
empty
     dot Anonymus
empty
  dot Turulnemzetség
empty
     dot Megyer törzs
empty
     dot Testalkat
empty
     dot Szent nemzetség
empty
  dot Történelmi neveink
empty
     dot A magyar népnév
empty
     dot Árpád neve
empty
  dot Honfoglalás vagy hazatérés
empty
  dot Honvisszafoglalás
empty
     dot Tárihi Üngürüsz krónika
empty
     dot Atilla országa
empty
     dot Halhatatlan Harcos - Hazatérés
empty
     dot Turulfia Álmos fővezér
empty
     dot Csopolug vagy Zwentibold
empty
     dot Magyarország határai (X. század)
empty
  dot Árpád az államalapító
empty
  dot Ősmagyar fémművesség
empty
     dot Kardgyártás
empty
     dot Kievi magyar fémművesség
empty
     dot Kievi magyar ötvösműhely
empty
  dot Ősi jelképek a díszítőművészetben
empty
  dot Ősmagyar írás
empty
     dot Honvisszafoglaláskori rovásemlékek
empty
  dot Ősmagyarok
empty
     dot Keresztény ősmagyarok
empty
     dot Kerektemplomok
empty
     dot Árpád népe
empty
     dot Árpád hajóhada
empty
     dot Magyar tengermellék
empty
  dot Pozsonyi csata
empty
     dot Magyar sors
empty
  dot 1100 éve halt meg Árpád fejedelem
empty
     dot Árpádnapi megemlékezés
empty
     dot ÁRPÁD-PAJZS DÍJ
empty
     dot ÁRPÁD ÜNNEP ÁRPÁDON
empty
  dot Árpád a költészetben
empty
  dot Idegen vélemények
empty
     dot Idegenek a magyarokról
empty
     dot Magyarok nyelvéről
empty
  dot Kitalált középkor
empty
dot Hungarian History 
empty

> A MEGYER TÖRZS

dot Mitologia lista
Íratkozon fel Ön is a Mitologia listára.

felíratkoz
leíratkoz
további informáciok

E-mail cím:



empty

Minden jog fenntartva! © 2004 - arpad.org
Ön a 774939-ik látogató (01/01/2003 óta)