A TURUL-NEMZETSÉG ÚJJÁSZÜLETÉSE
RANSANUS PETRUS, olasz humanista, Mátyás király udvarában élt mint követ és megirta
Magyarország történetét. Könyvében a Turul nemzetség reinkarnációját a
következőképpen írja le:
Emese álmodik. Megjelenik egy Turul madár nagy ragyogással, berepül Emese méhébe,
majd ezt követően ugyanez a Turul madár nagy fényragások között kijön Emese
ágyékából mint egy hatalmas fénylő folyam, és a földkerekség minden pontjára fénylő
sugarakat bocsájt ki magából és az egész földet bevilágítja.
Hatalmas fényerőről van szó, amikor maga a Turul csillag ölt testet Emese méhében és
általa reinkarnálódik a Szent királyok nemzetsége. Álmos és Árpád a tejút vonalát,
fekvését követik a csillagos égbolton, s maga a tejút vezeti be ezt a népet a
Kárpátmedencébe.
Amikor a Turul nemzetség - az Árpádház - 1301-ben kihal, a magyar nemzet kétségbe
van esve. 1303-ban Ákos nembéli István országbíró III. Endrére hivatkozva mondja:
"Szent István atyai törzsökéből, véréből kihajtott aranyágacska törött le és az
ország Rachelként siratja utolsó természetes királyát... fejvesztve megrendülten és
megdöbbenve keresi azt, hogy hogyan lehet királyt találni, hogyan lehetne pótolni
ezeket a királyokat..."
(Szántai Lajos előadásából: A TURUL NEMZETSÉG)
Szántai Lajos előadásaiban a Turul nemzetségről, vagyis az Árpádokról, a
királylányokat beleértve, szent királyok dinasztiájáról beszél következetesen. És
Magyarországról, ahol ez a szent királyi dinasztia uralkodott 500 éven át, pedig azt
mondja: "Magyarország a világmindenség fényének hazája."
|