VÉRSZERZŐDÉS



Padányi Viktor

 

A szabirok a bessenyők 880-888 közötti előnyomulásakor kettéválnak. Egy részük a régi hazába, a Kaukázus mögé, az ott maradt rokonokhoz húzódik vissza. A nyugatnak meg északnak kiterjedt Dnyeper-vidéki rész pedig a Dnyeper mögé hátrál, ahol aztán a hasonló sorsot ért és szintén idehúzódó onogur törzsekkel kötnek szövetséget, egymást vértestvérekül fogadó szerződést a közös védekezés céljából.

A vérszerződés két vagy több különböző képlet szerződése. Az onogur törzseknek önmagukban nem lett volna kivel szerződniök, hiszen ők amúgy is egy nép voltak már századok óta, ők vérségi kötelék voltak, nekik nem kellett a vérüket összecsurgatniuk. Vérüket csak különböző vérűeknek kell keverniük, hogy vérrokonság jöjjön létre. A vérszerződés minden kétséget kizáróan különböző fajú törzsek egyesülése volt, ez sine qua non-ja egy vérszerződésnak. Egyébként újra idézem a tényt, hogy a honfoglaló magyarság két különböző, tehát nem azonos nyelvet beszélt és hivatkozom Bartucz antropológiai vizsgálatainak eredményére.

A két szerződő fél közül a nagyobbik, a túlnyomó elem, amelyhez a másik, az onogur, csatlakozott, a szabir volt. Vagyis ki lehet mondani, hogy a szerződő törzsek két csoportja közül az volt nagyobb, lényegesebb, a tömörülés létrehozója, amely a Megyer-törzset s annak vezérét, a fejedelmet zárta magába.

 

(Padányi Viktor, Dentumagyaria, Editorial Transsylvania Könyvkiadó Vállalat, Buenos Aires, 1963, 139. oldal)

 

A vérszerződés tartalma

 

A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése, Európa első ismert alkotmánya, melyet a honvisszafoglalás nagy tette előtt kötöttekA honvisszafoglaló hét törzs – Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és Kürtgyarmat – vezére kötötte egymással Etelközben K.u. 890-ben. Vérüket egy kupába csorgatták, összekeverték és minden vezér ivott a kupából a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen. Ezzel vértestvérekké, vagyis egy nemzetté váltak. Erősebb volt ez bármilyen nyugaton tett eskünél. Az azóta eltelt évszázadokban kötött bármiféle papírszerződésről nem is beszélve.

Anonymus írja:
“Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: »A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahova a szerencséd visz, oda követünk téged.« Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért … saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. … azt a hitet, melyet akkor egymás közt esküjükre tettek, mindhalálukig megtartották…”
A vérszerződés pontjai:

 

  • Amíg Álmos nemzetsége él, a magyarok uralkodója mindig ennek nemzetségéből választassék.
  • A közös erővel szerzett javakból senki ki ne zárassék.
  • Azon nemzetségfők, akik Álmost szabad elhatározásukkal választották uralkodóul, sem a saját személyükben, sem utódaikban az uralkodó tanácsából ki ne zárassanak.
  • Az utódok közül az, aki az uralkodó iránti hűséget megszegné, vagy viszályt keltene az uralkodó és annak családja közt, vére ontassék, miként a szerződők a saját vérükkel szentesítették esküjüket.
  • Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy az esküt tevő utóda, aki ezt az esküt megszegné.
Copyright Árpád-tól Árpád-ig - Tervezte HunorNet