A KIEVI ŐSI MAGYAR ÖTVÖSMŰHELY ÚJ REMEKEI…



Staraya Riazanban Alexander Mongait vezetésével az orosz régészek a steppei nomád népek kultúrája nyomait kutatva az ősi városban, amely hajdani védelmi hely volt, szíriai jellegű ezüst tárgyakra bukkantak, amelyeknek eredetét jóval a tatárjárás előtti időkre teszik, mert a vár felégetésekor a leomlott falak takarták el őket. A legszebbek közöttük a közölt karperecek, amelyek mindegyike az ősi honfoglalás előtti ötvösműhely jellegzetességeit viseli.

A mellékelt karperecek között legjelentősebb az első magyar zenész ábrájával díszített ezüst ékszer. A neves orosz régész nyomán az amerikai Archeological News közölte a citerás és táncos ábrázolást. Magyar eredetét bizonyítja minden aprólékos részlet a díszítő motívumok köréből.

Az ezüst ékszerek figurális díszítései között szerepelnek a megszokott turulok, griffmadarak, de a legjelentősebbek a táncoló leány és a citerás alakjai. A másodikról könnyen rekonstruálható a honfoglaláskori hajfonat, a csúcsos kucsma és a citeratartó készség alatt keresztbetett lábakon a bőrcsizma. Maga az ábrázolás elüt a korabeli merev bizánci emberábrázolások mozdulatlanságától és a húrokat tépő kéz ujjai szinte mozognak, amíg a zeneértő ősmagyar félrefordított arccal figyeli a táncoló leány alakját.

 

(Magyar Történelmi Szemle, I.É. 1. szám, 91. old., New York, 1969)

Copyright Árpád-tól Árpád-ig - Tervezte HunorNet