ÁRPÁDNAPI MEGEMLÉKEZÉS



Mireisz Tibor

 

Az európai történelem egyik legnagyobb alakítója, Árpád fejedelem 1100 éve adta vissza lelkét a teremtőnek.

Árpád, mely sumérul “dicsőségre választott” -at jelent, utat mutatott és tartást adott több olyan törzsnek aki a szabadságot választotta.

Szabadság, szabad lélek és szabad haza.

A vérszerződésnél a vér és lélek útja egybeforrt e népeknél, mely az ősgének által mindnyájunk vére és lelke is maradt, mely kipusztíthatatlan.

A Teremtőt már Árpád korában is Istennek hívtuk mi, magyarok.

Árpád egy győztes csata megvívása után távozott az élők sorából, így lehetővé tette az utókornak, hogy amikor halálára emlékezünk, egyben a győzelmet is felidézhessük gondolatainkban.

Inkább örömteli, és nem szomorú ez a mai megemlékezés, amikor Árpád neve napján honfoglaló vezérünk ad alkalmat nekünk arra, hogy történelmünkről, jelenünkről és jövőnkről beszéljünk.

A világtörténelem egyik legnagyobb hadvezére jó példát mutat nekünk, mai magyaroknak arra, hogy amikor kell, az okos tervezés után bátran és erőszakosan érvényesítsük nemzeti érdekeinket.

Ne ijedjünk meg az ellenség fenyegetéseitől, sőt akár túlerejétől sem.

Árpád olyan vezér volt és ezt a pozsonyi csata megvívása is mutatja, akitől valószínűleg tartottak harcosai, de ez nem bénította meg őket.

A harcban saját fejükkel is tudtak gondolkozni, saját leleményeiket is bevetették azért, hogy legyőzzék a magyar hazára törő ellenséget.

Seregünk egységes volt, nem voltak benne árulók, nem voltak benne megvásárolható alvezérek.

Árpád személyéről ugyan keveset tudunk, nagyságát elhallgatták a históriák megörökítői.

Keveset tudunk, de sokat érzünk egyéniségéből, jelleméből.

Az egyik legkiválóbb magyar volt, olyan valaki, aki becsülte népének ősi szokásait, de egyúttal a jövőre is figyelt és megalapozta számunkra azt.

Hadserege az akkori csúcstechnikát képviselte, hadi taktikája az akkori élvonalban járt. Ezért volt legyőzhetetlen a magyar sereg. …

 

Azért jöttünk ma össze, hogy Árpád évében nemzetünk legnagyobb tragédiájáról Trianonról is szabadon beszéljünk …

2007. március 31.

 

(Mireisz Tibor a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend jegyzője)

Copyright Árpád-tól Árpád-ig - Tervezte HunorNet