ŐSMAGYAR ÍRÁS



ÍRHATOTT-E ÁRPÁD FEJEDELEM ROVÁSÍRÁSSAL?

 

Friedrich Klára

 

(Előadás 2001. május 20-án, a Magyarok Házában tartott Árpád napon)

 

Szkíta-hun-avar rovásemlékeink szerint igen, egészen biztosan és ehhez még néhány honfoglalás kori rovásemléket gyűjtöttem csokorba az Árpád nap alkalmából.

A honfoglalás szót pontosítani szeretném, mert ez nem honfoglalás, hanem hon visszafoglalás, hazatérés volt igazából. Torma Zsófia, Marjalaki Kiss Lajos, Magyar Adorján, László Gyula régészeti, néprajzkutatói tevékenysége ezt igazolja.

Forrai Sándor is ezt írta rovásírás tankönyvének belső borítójára: Megjelent a hon visszafoglalásának 1100. évfordulója alkalmából.

 

Nézzük akkor az ebből az időből származó rovásemlékeket:

1. Fischer Károly Antal A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei című könyvében a Csiki Székely Krónikát idézi, mely szerint a székelyek az Árpáddal kötött vérszerződés pontjai kőre metszették. „Zandirhám rabonbán idejében – így szól a Krónika – a hunos másik nemzete (a magyarok) Álmos fia Árpád vezérlete alatt bejövén, Zandirhám követeket küldve fogadá… s a Hat Kőszert, a hat kőre metszett törvényt kitévén rabonbáni módra Bondvárban áldozatot tartván a kövekről törvényeket olvasott föl és alkalmazott nemzetére… ”

2. A szabadbattyáni honfoglalás kori bronz övcsat, amelyen legkevesebb húsz rovásbetű van (számukat az összerovások miatt pontosan nem lehet megállapítani)

3. A marosmenti Magyarózd község határában Horváth István költő honfoglalás kori íjhoz tartozó rovásbetűket szarvasagancs lapocskát talált.

4. A Homokmégy-Halom-i honfoglalás kori temetőből előkerült nyíltartó tegezhez tartozó, rovásírásos csontlemezről írja Dienes István: „Azt is meg merem kockáztatni, hogy a rovásfeliratos tegez hordozója akár magát Árpádot vagy a nagyfejedelem hozzátartozóit szolgálta.”

Ugyanitt találtak egy csont bogozót két rovásjellel. A halom elnevezés nem véletlenül fordul elő lelőhelyként, mert a szkíta halomsírokra, vagy ezek aljába temetkeztek az utódok. Az ozorai fejedelem sírját is az ozorai temetődomb lejtőjén találták meg.

5. Honfoglalás kori kohókat tárt fel Stamler Imre Somogyban. Bodrog-Bűn. Itt találták meg a nagy vitákat kiváltó rovásfeliratos kohófúvókát.

6. Csak felsorolásképpen a honfoglalás kori és Árpád kori temetőkben talált rovásírásos gyűrűk lelőhelyei Deszk, Hódmezővásárhely, Klárafalva, Kunkerekegyháza, Ladánybene, Mezőberény, Székesfehérvár-Maroshegy. Ezek a leletek ismét az igazolják, hogy nálunk a köznép sem volt írástudatlan.

A rovásírásos honfoglalás kori emlékek bizonyítják azt is, hogy Árpád és népe nem törökül, kazárul, vagy finnugorul beszélt, hanem a szkíták-hunok-avarok nyelvén, amelyet napjainkban magyar nyelvnek nevezünk.

 

(Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a Rovásírás, Szakács Gábor kiadása, 2003)

Copyright Árpád-tól Árpád-ig - Tervezte HunorNet