ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG
Ha figyelmesen vizsgáljuk az apostolok és a magyar királyok névsorát, feltűnik, hogy két név hiányzik: Péter és Árpád. 2000 év alatt a katolikus Egyháznak nem volt Péter nevű pápája. Jézus azt mondta Péternek: „Téged Kephas-nak fognak hívni, melyre Egyházamat építem.” (Kephas arámi nyelven Sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petros=Péter.) Mégsem vette fel egy pápa sem ezt a nevet. Miért?
Az újkori magyar állam megalapítója ÁRPÁD Nagyfejedelem. Történelmünk legnagyobb alakja. Államfő, hadvezér, politikus és diplomata volt. Hazát és biztonságot adott népének. Megteremtette a Kárpát-medence politikai és nemzeti egységét.
Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni-magyar harcászat támadó, védekező, tőrbecsaló rendszerét. 20 éves korától vezet hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatba Bölcs Leó bizánci császárral. Majd 894-ben Bölcs Leó követei tőle kérik a magyarok szövetségét a bolgárok ellen. Árpád belegyezik és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortársai felett.
895 tavaszán indultak meg a törzsek az 1200–1800 km-es útra és ugyanezen év őszén elfoglalták helyüket a Kárpát-medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy vezérlő Fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül nem található Európában.
Az új Magyar-Állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői sanda szemmel nézték és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul. Luitpold bajor őrgróf szövetségeseivel 907. májusában indult Magyarország ellen. Árpád a túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben – Pozsonynál - súlyosan megsebesült és július 7-én 67 éves korában visszaadta lelkét Istenének. Hazament.
Népe sorsát szívén viselte. Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a Pozsonyi csatában.
ÁRPÁD, a kiváló hadvezér és államférfi a magyarság keletről jövő részének hazát adott. Nemes magyar népünk történelme a Kárpát-medencében Ő vele kezdődik!
Ennek ellenére egyetlen magyar király vagy Árpád-ivadék nem vette fel a példakép nevét.
Miért?
Nagyon régen elkezdődött nemzetünk ősiségének és műveltségének, Árpád fejedelem nagyságának és tetteinek elhallgatása. Miért nem az ő nevéhez fűződik a magyar állam megalakulása? Miért érdeke a magyarnak, hogy újkori történelméből több mint száz évet letagadjon? Miért fontos egy erős ország megalapítását, megszervezését jelentéktelennek beállítani?
Miért ünnepeltük 2000-ben a Magyar Állam 1000 éves fennállását?
ÁRPÁD FEJEDELEMRE ÉS KORÁRA EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG!
Kerkayné Maczky Emese
Tovább...
787: Ügyek születése: Obadia, a Kazár Birodalom kagánja és környezete 780 után zsidó vallásra tért, az ebből következő reformok 800-tól felgyorsultak. Elégedetlenség, lázadások, krími felkelés következett. A kagán 791-es halála után támadásra indult a cordobai arab kalifátus és a szamakandi emír.
810: Ügyek kagán (810-840) Dentu-Magyariában: A 9. században a Kaukázus előterében Madjgarya város a Kuma folyó partján Kunmagyaría fővárosa. Nem messze tőle található Ügyek városa. A kabaroknak nevezett törzsek kiválnak a kazár kagán uralma alól és Dentu-Magyariában Ügyekhez csatlakoznak.
810-815: Támadás éri a kazár Sarkhelt, az erődrendszer erősen megrongálódik. A vár Dentu-Magyaria felé a legerősebb kazár védmű, amelyből a Don áruforgalmának vámfelügyelet ellátják.
814. január 28.: Nagy Károlyt az avaroktól elrabolt magyar Szent Koronával együtt eltemetik Aachenben.
819: Álmos születése
825: Ügyek elfoglalja a Krím-félszigeten Szurozst a kazároktól. Kiéleződika Don és Dnyeper közötti Dentu-Magyaria viszonya Kazáriával és Bizánccal.
825: Szabí-arab megállapodás a kazárok ellen. A kazár kagán Theophilus bizánci császártól (829-842) kér építőmestereket Sarkhel erődrendszerének megerősítésére. Petronius irányításával megérkeznek a bizánciak és munkához látnak.
825: Mamun kalifa megveri a kazárokat.
834: Ügyek szabír király a Krím-félszigeten harcol a kazárok ellen. A Don alsó szakaszán folytatódik a kazár védmű építése bizánci hadmérnökökkel. A folyó nyugati partvidékét Dentu-Magyaria tartja kézben. Északról a varég-ruszok, délről görög, zsidó, alán és örmény kereskedők szállítanak Kazáriának .
835: Bizánc újra birtokba veszi a 705 óta független Chersont, kormányzójává a sarkheli építkezés vezetőjét, Petroniust nevezi ki.
838: Ügyek megerősíti Kője (Kiev) várát. Szabír követjárás Bizáncban Theophilus császárnál. A szabír fehérmagyarok kazárellenes szövetséget ajánlanak Bizáncnak. A követség nem jár ereménnyel.
839: Álmos megnősül Kője/Kievben. Felesége Mária, Nyék-törzsbeli vezér leánya. A magyarok támadást intéznek Bizánc al-dunai telepei ellen.
839-855: Álmos Kője/Kiev kapitánya.
840: Kője/Kiev erődjének befejezése, egyben városalapítás Keve, csák és Geréb hadnagyokkal, Álmos tízéves parancsnoksága alatt.
840: Árpád (840-907) születése.
840-850: Álmos tárgyalásokat folytat Bizánccal. Dentu-Magyaria és a Kazár Birodalom között három onogur-barszil gyepűtörzs volt Lebédiában, a Nyék, Kér és Keszi.
858: Árpád megházasodik.
860: Álmos átveszi a Nyék-törzs irányítását, a magyarok elfoglalják az egész Krím-félszigetet.
862: Dentu-Magyaria csapata a Kárpát-medencében előkészítő hadjáraton.
862-894: Hadjáratok a délkeleti területek megtisztítására és védelmi vonal kiépítése a bizánci szövetségre lépő bolgárok ellen. A fiatal Árpád fokozatosan visszaszorítja, majd kiűzi Salán (Zalán) bolgár fejedelmet a Duna-Tisza közéről.
881: Hadjárat a Kárpát-medencén túli területekre. Nyugat-Európa ismét megtapasztalta a hun-ogur alávetettséget.
882: Aszkold kievi varég kagán és Álmos nagykirály sözvetsége.
888: Újabb hadjárat nyugatra.
889: Hadjárat, Árpád gyula (889-904) vezetésével.
890: Hadjárat
890: Vérszerződés
892: Álmos szövetségben a Keleti Frank Királyság uralkodójával, Arnulffal. (887-896: király, 896-899: német-római császár
892: Hadjárat nyugatra. Árpád átveszi Álmostól a Megyer-törzs irányítását. A Nyék-törzs vezetése fiára, Leventére száll, aki horka lesz.
893: Hadjárat nyugatra. Kurszán (895-904) kende Bölcs Leó bizánci császár (870-912) követével Niketasz Szklerosszal szövetsége lép Simon bolgár cár ellen.
894: Hadjárat nyugatra. Al-dunai hadjárat Levente és Tas vezetésével a bolgárok ellen. Szabolcs, Tas, Tétény támad Marót ellen. A szövetséget kérő Bizánc elárulja a magyarokat és különbékét köt a bolgárokkal. Árpád fia Levente életét veszti a bolgárok elleni csatában, miközben hősiesen leköti az ellenség erőit, előkészítendő a honvisszafoglalást.
895: Honfeladás Dentu-Magyariában és honvisszafoglalás a Kárpát-medencében. A tökéletesen szervezett katonai hadművelet eredményeként szinte harc nélkül kerül a régi-új haza a magyarok kezére. Álmos halála: életáldozatával magára veszi a honfeladás minden magyart terhelő bűnét és fiára hagyja a Kárpát-medencei hadművelet és vérszerződésben egységessé vált magyarság irányítását.
Álmos (és Árpád) a fehér magyarok, azaz szabirok egyik mitikus őse volt.
(Kubinyi Tamás, Álmos hét könyve – I., Agora kiadó, Budapest 2010, 58-60 oldal)
