ELHALLGATOTT NÉV, ELHALLGATOTT KOR



ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG

Ha figyelmesen vizsgáljuk az apostolok és a magyar királyok névsorát, feltűnik, hogy két név hiányzik: Péter és Árpád. 2000 év alatt a katolikus Egyháznak nem volt Péter nevű pápája. Jézus azt mondta Péternek: „Téged Kephas-nak fognak hívni, melyre Egyházamat építem.” (Kephas arámi nyelven Sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petros=Péter.) Mégsem vette fel egy pápa sem ezt a nevet. Miért?

Az újkori magyar állam megalapítója ÁRPÁD Nagyfejedelem. Történelmünk legnagyobb alakja. Államfő, hadvezér, politikus és diplomata volt. Hazát és biztonságot adott népének. Megteremtette a Kárpát-medence politikai és nemzeti egységét.

Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni-magyar harcászat támadó, védekező, tőrbecsaló rendszerét. 20 éves korától vezet hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatba Bölcs Leó bizánci császárral. Majd 894-ben Bölcs Leó követei tőle kérik a magyarok szövetségét a bolgárok ellen. Árpád belegyezik és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortársai felett.

895 tavaszán indultak meg a törzsek az 1200–1800 km-es útra és ugyanezen év őszén elfoglalták helyüket a Kárpát-medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy vezérlő Fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül nem található Európában.

Az új Magyar-Állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői sanda szemmel nézték és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul. Luitpold bajor őrgróf szövetségeseivel 907. májusában indult Magyarország ellen. Árpád a túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben – Pozsonynál – súlyosan megsebesült és július 7-én 67 éves korá­ban visszaadta lelkét Istenének. Hazament.

Népe sorsát szívén viselte. Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a Pozsonyi csatában.

ÁRPÁD, a kiváló hadvezér és államférfi a magyarság keletről jövő részének hazát adott. Nemes magyar népünk történelme a Kárpát-medencében Ő vele kezdődik!

Ennek ellenére egyetlen magyar király vagy Árpád-ivadék nem vette fel a példakép nevét.

Miért?

Nagyon régen elkezdődött nemzetünk ősiségének és műveltségének, Árpád fejedelem nagyságának és tetteinek elhallgatása. Miért nem az ő nevéhez fűződik a magyar állam megalakulása? Miért érdeke a magyarnak, hogy újkori történelméből több mint száz évet letagadjon? Miért fontos egy erős ország megalapítását, megszervezését jelentéktelennek beállítani?

Miért ünnepeltük 2000-ben a Magyar Állam 1000 éves fennállását?

ÁRPÁD FEJEDELEMRE ÉS KORÁRA EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG!

Kerkayné Maczky Emese

Tovább...

Árpád a képzőművészetben



Atilla_KK_621

Atilla király - Képes Krónika (1358)

Atilla_turullal_KK_622

Atilla király turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)

Arpad_KK_624

Árpád turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)

Hetvezer_KK_623

A hét vezér, középen Árpád fejedelem/király - Képes Krónika (1358)

Arpad-1_KK_612

Árpád turulos pajzzsal, teljes kezdőbetűvel - Képes Krónika (1358)

Almos_Ugyek_KK_609

Álmos vagy apja Ügyek turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)

Almos_KK_608

Álmos turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)

Almos_verszerzodes_LGy596

Álmos fejedelem, vérszerződés kötése lovon, László Gyula rajza

Turulfia-Almos_LGy595

Turulfia Álmos nagykirály, László Gyula rajza

Verszerzodes_606

Álmos és a vezérek vérszerződése

Almos_Kertai_Zalan604

Álmos nagyfejedelem

Almos_nagyfejedelem605

Álmos vezér, Kertai Zalán festménye

Arpad_Pilisszanto_593

Árpád fejedelem, Smídt Róbert faragása, Pilisszántó, Pest megye

Atilla_Pilisszanto_592

Atilla király, Smídt Róbert faragása, Pilisszántó, Pest megye

Nimrod_Pilisszanto_594

Nimród király, Smídt Róbert faragása, Pilisszántó, Pest megye

Satoraljaujhely-HT

Sátoraljaújhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bíró Lajos (2007) alkotása

Opusztaszer-1

Ópusztaszer, Csongrád megye, Árpád emlékmű 1896

Kazincbarcika-cimer

Kazincbarcika, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Árpád fejedelem tagiskola címere

veszprem_hanis_mihaly

Veszprém, Hanis Mihály faragása

Tiszaalpar-Janzer-Frigyes

Tiszaalpár, Bács-Kiskun megye, Janzer Frigyes alkotása

pajzsraemeles

Árpád pajzsraemelése

arpad

Csicsó, Csallóköz (ma Szlovákia), Srecko Olnik (Szlovénia) faragása

HT-Arpad-2

Budapest, Hősök tere, Árpád fejedelem

HT-Arpad-1

Budapest, Hősök tere

Arpad-Torja

Torja, Erdély, (régen Háromszék vm.), Miholcsa József alkotása

hosok-tere

Budapest, Hősök tere, központban Árpád fejedelem a hét vezérrel

Arpad_szekely_vezer_LGy598

Árpád és a székely vezér Aquincumban, László Gyula rajza

Arpad_7vezerrel_LGy599

Árpád fejedelem a 7 vezérrel, László Gyula rajza

Arpad_szekellyel_LGy597

Árpád és a székelyek, László Gyula rajza

Arpad_Lovon601

Árpád fejedelem serege élén

Arpad_Kertai-Zalan600

Árpád vezér, Kertai Zalán festménye

ArpadNagyfejedelem602

Árpád nagyfejedelem

Arpad_Gyurky-Mor_603

Árpád pajzsraemelése, Gyürky-Mór rajza

Atilla király - Képes Krónika (1358)Atilla király turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)Árpád turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)A hét vezér, középen Árpád fejedelem/király - Képes Krónika (1358)Árpád turulos pajzzsal, teljes kezdőbetűvel - Képes Krónika (1358)Álmos vagy apja Ügyek turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)Álmos turulos pajzzsal - Képes Krónika (1358)Álmos fejedelem, vérszerződés kötése lovon, László Gyula rajzaTurulfia Álmos nagykirály, László Gyula rajzaÁlmos és a vezérek vérszerződéseÁlmos nagyfejedelemÁlmos vezér, Kertai Zalán festményeÁrpád fejedelem, Smídt Róbert faragása, Pilisszántó, Pest megyeAtilla király, Smídt Róbert faragása, Pilisszántó, Pest megyeNimród király, Smídt Róbert faragása, Pilisszántó, Pest megyeSátoraljaújhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bíró Lajos (2007) alkotásaÓpusztaszer, Csongrád megye,  Árpád emlékmű 1896Kazincbarcika, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Árpád fejedelem tagiskola címereVeszprém, Hanis Mihály faragásaTiszaalpár, Bács-Kiskun megye, Janzer Frigyes alkotásaÁrpád pajzsraemeléseCsicsó, Csallóköz (ma Szlovákia), Srecko Olnik (Szlovénia) faragásaBudapest, Hősök tere, Árpád fejedelemBudapest, Hősök tereTorja, Erdély, (régen Háromszék vm.), Miholcsa József alkotásaBudapest, Hősök tere, központban Árpád fejedelem a hét vezérrelÁrpád és a székely vezér Aquincumban, László Gyula rajzaÁrpád fejedelem a 7 vezérrel, László Gyula rajzaÁrpád és a székelyek, László Gyula rajzaÁrpád fejedelem serege élénÁrpád vezér, Kertai Zalán festményeÁrpád nagyfejedelemÁrpád pajzsraemelése, Gyürky-Mór rajza

Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban



Írta: Backa-Madarasi Kis Bálint
császári és királyi kamarás, a Ferencz József-rend lovagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató v. tagja Ötvenhét nemzedékrendi táblával. Buda-Pest, Athenaeum,1895.
“Van-e igazoltsága, hogy valaki a mai demokratikus és gyakorlati irányú korban pár esztendei fáradságos munkát, tanulmányt és vizsgálódást arra fordítson, hogy vagy másfélezer családban egy régi letűnt dynastia vérét kimutassa? Érdekelheti-e ez a mai kort? Lelkesíthet az, hogy némelyikünk önmagában fölismer és ereiben lüktetni érzi azon vért, melyet minden magyar ember a legelőkelőbbnek kell, hogy tartson, s látható, hogy e nemes örökség közkincsévé vált már az egész magyar nemzetnek… S ha áttekintünk e számos családon, mely e munka körébe esik, s a mely családok a legmagasabb köröktől a legszerényebb életpályákon tengődőkig, óriási hitbizományok uraitól a rongyokba burkolt koldusig (nem túlzunk: valóban látunk ilyent is a tábláinkra felsoroltak közt) ez ország társadalmát annak minden rétegeiből képviselik…
Remélem, hogy mindezek hozzájárulhatnak a nemzeti összetartás és együttérzés emeléséhez, s midőn Magyarország a honalapítás millenniumát fogja megülni, lélekemelő és bizalomgerjesztő lesz a tudat, hogy a honalapító hős nemcsak a földet, melyet megszerzett, hanem vérét is hátrahagyta örök időkre a magyar nemzetnek ; hogy miként a szívből az erek ezrein át a testbe, úgy szivárgott az át ezer ágazaton keresztül e haza társadalmába, s nemesíti azt és él benne kiolthatatlanul, mint a hazaszeretet, mely egy íly nemzetben el nem hamvadhat soha. S e nemzet, ezredéves ünnepén, nemcsak hőskorának vezérét fogja ünnepelhetni, hanem ezerek meg ezerekben meg lehet a történelmileg is igazolt tudat, hogy az egyszersmind ősatyja is; hogy e nemzeti fiai vérségileg is annyira -, sőt kiterjedtebben, mint a mennyire tudásunk terjedhet – összekapcsolva, egyetlen családot kell, hogy képezzenek, hazafias eszméken közösen lelkesülve, a közjóért közösen munkálkodva, összetartásban, egységben!
Tovább...

ÁRPÁD



Árpád a hős, az óriás,
Mint bérci pálmaszál;
Árpád, ki ott a nép előtt,
Mint egy hadisten áll !
(Az 1920-as évek elején, egy sorozat részeként, megjelent egy kis füzet “Árpád és a honalapítás története” címmel. A “Mulattató és hasznos olvasmányokat” a magyar népnek és ifjúságnak ajánlja az ismeretlen szerző. Ebből olvasható alább az “Árpád” című fejezet.)
Nem lenne teljes “Árpád és a honalapítás történetének” leírása, ha Árpádról, a bölcs hadvezérről s a lángeszű kormányzóról, ki oly nagyszerűen végezte feladatát, melyre népe bizalma és a Gondviselés elhívta, nem szólanánk.
A honszerző fejedelmet egyik jeles történészünk a következőkben jellemzi:
“Ha Árpádról, a nagy honalapítóról, lelkünkben hű képet akarunk alkotni, méltán zavarba jöhetünk: vajon a nagy hadvezért, ki népe haderejét szilárd kezeibe összpontosította, ügyesen irányzott hadászatával annyi csatát nyert s oly gazdag földet bírt hódítani – vagy a nagy államférfiút rajzoljuk-e élénkebb színekkel, ki az addig közös felsőséget nem ismert magyar törzseket kormánya alatt nemzetté egyesítve, a fegyverrel foglalt földet bölcs intézkedései s célirányos törvények által nemzetének állandó hazájává teremtette”
Ama rövid jellemrajzban, melyet Árpádról bíborban született Konstantin császár írt, a nagy hadvezér és nagy államférfiú kiváló tulajdonait egyesítve szemléltetjük. Konstantin felemlítvén, hogy Etelközben a fejedelemválasztás alkalmával a magyarok Álmos és Árpád közül “inkább választották Árpádot, mint tekintélyesebb, észre, tanácsra és vitézségre igen kitűnő s így nagy hívatásra méltó férfiút”. (Ez teljesen érthető, hiszen Álmos ebben az időben 70-75 éves volt! KE) S ha meggondoljuk, csakis ily tulajdonok egyesülése adhatta meg Árpád személyének azt a szellemi fensőséget, mely a nemzet előbb független törzsfőnökeit tiszteletteljes hódolatra s a tőle leendő függés önkéntes elvállalására bírhatta.
Hadvezéri lángeszének fényes bizonysága amaz eredmény, hogy nemzete haderejét … oly célirányosan tudta kifejteni s felhasználni, hogy a magyar nép, alig hét év alatt Európa egyik legszebb országának urává – s a magyar név rövid időn nyugati és déli Európában rettegetté lett. E haderő ily gyors és hatalmas kifejtésére Árpád személyes katonai jelleme tehetett legtöbbet. Ez vonzotta zászlói alá a rokon kun nemzetséget, ez bírta önkéntes hódolatra a független székelyeket, ez tette hű szövetségeseivé a kievi oroszokat. Árpád nevének dicsősége, fegyvereinek szerencséje, zászlói alá vonzotta Európa különböző népeinek kalandra vágyó lovagjait. Az a lovagias bánásmód, melyet Árpád az önként hódoló nép iránt tanúsított, önkéntes csatlakozásra hívta őket s így sok ezer karral növelte az ifjú magyar nemzet erejét.
Tovább...
Copyright Árpád-tól Árpád-ig - Tervezte HunorNet