ELHALLGATOTT NÉV, ELHALLGATOTT KOR



ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG

Ha figyelmesen vizsgáljuk az apostolok és a magyar királyok névsorát, feltűnik, hogy két név hiányzik: Péter és Árpád. 2000 év alatt a katolikus Egyháznak nem volt Péter nevű pápája. Jézus azt mondta Péternek: „Téged Kephas-nak fognak hívni, melyre Egyházamat építem.” (Kephas arámi nyelven Sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petros=Péter.) Mégsem vette fel egy pápa sem ezt a nevet. Miért?

Az újkori magyar állam megalapítója ÁRPÁD Nagyfejedelem. Történelmünk legnagyobb alakja. Államfő, hadvezér, politikus és diplomata volt. Hazát és biztonságot adott népének. Megteremtette a Kárpát-medence politikai és nemzeti egységét.

Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni-magyar harcászat támadó, védekező, tőrbecsaló rendszerét. 20 éves korától vezet hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatba Bölcs Leó bizánci császárral. Majd 894-ben Bölcs Leó követei tőle kérik a magyarok szövetségét a bolgárok ellen. Árpád belegyezik és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortársai felett.

895 tavaszán indultak meg a törzsek az 1200–1800 km-es útra és ugyanezen év őszén elfoglalták helyüket a Kárpát-medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy vezérlő Fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül nem található Európában.

Az új Magyar-Állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői sanda szemmel nézték és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul. Luitpold bajor őrgróf szövetségeseivel 907. májusában indult Magyarország ellen. Árpád a túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben – Pozsonynál – súlyosan megsebesült és július 7-én 67 éves korá­ban visszaadta lelkét Istenének. Hazament.

Népe sorsát szívén viselte. Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a Pozsonyi csatában.

ÁRPÁD, a kiváló hadvezér és államférfi a magyarság keletről jövő részének hazát adott. Nemes magyar népünk történelme a Kárpát-medencében Ő vele kezdődik!

Ennek ellenére egyetlen magyar király vagy Árpád-ivadék nem vette fel a példakép nevét.

Miért?

Nagyon régen elkezdődött nemzetünk ősiségének és műveltségének, Árpád fejedelem nagyságának és tetteinek elhallgatása. Miért nem az ő nevéhez fűződik a magyar állam megalakulása? Miért érdeke a magyarnak, hogy újkori történelméből több mint száz évet letagadjon? Miért fontos egy erős ország megalapítását, megszervezését jelentéktelennek beállítani?

Miért ünnepeltük 2000-ben a Magyar Állam 1000 éves fennállását?

ÁRPÁD FEJEDELEMRE ÉS KORÁRA EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG!

Kerkayné Maczky Emese

Tovább...

Árpád a képzőművészetben



Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban



Írta: Backa-Madarasi Kis Bálint
császári és királyi kamarás, a Ferencz József-rend lovagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató v. tagja Ötvenhét nemzedékrendi táblával. Buda-Pest, Athenaeum,1895.
“Van-e igazoltsága, hogy valaki a mai demokratikus és gyakorlati irányú korban pár esztendei fáradságos munkát, tanulmányt és vizsgálódást arra fordítson, hogy vagy másfélezer családban egy régi letűnt dynastia vérét kimutassa? Érdekelheti-e ez a mai kort? Lelkesíthet az, hogy némelyikünk önmagában fölismer és ereiben lüktetni érzi azon vért, melyet minden magyar ember a legelőkelőbbnek kell, hogy tartson, s látható, hogy e nemes örökség közkincsévé vált már az egész magyar nemzetnek… S ha áttekintünk e számos családon, mely e munka körébe esik, s a mely családok a legmagasabb köröktől a legszerényebb életpályákon tengődőkig, óriási hitbizományok uraitól a rongyokba burkolt koldusig (nem túlzunk: valóban látunk ilyent is a tábláinkra felsoroltak közt) ez ország társadalmát annak minden rétegeiből képviselik…
Remélem, hogy mindezek hozzájárulhatnak a nemzeti összetartás és együttérzés emeléséhez, s midőn Magyarország a honalapítás millenniumát fogja megülni, lélekemelő és bizalomgerjesztő lesz a tudat, hogy a honalapító hős nemcsak a földet, melyet megszerzett, hanem vérét is hátrahagyta örök időkre a magyar nemzetnek ; hogy miként a szívből az erek ezrein át a testbe, úgy szivárgott az át ezer ágazaton keresztül e haza társadalmába, s nemesíti azt és él benne kiolthatatlanul, mint a hazaszeretet, mely egy íly nemzetben el nem hamvadhat soha. S e nemzet, ezredéves ünnepén, nemcsak hőskorának vezérét fogja ünnepelhetni, hanem ezerek meg ezerekben meg lehet a történelmileg is igazolt tudat, hogy az egyszersmind ősatyja is; hogy e nemzeti fiai vérségileg is annyira -, sőt kiterjedtebben, mint a mennyire tudásunk terjedhet – összekapcsolva, egyetlen családot kell, hogy képezzenek, hazafias eszméken közösen lelkesülve, a közjóért közösen munkálkodva, összetartásban, egységben!
Tovább...

ÁRPÁD



Árpád a hős, az óriás,
Mint bérci pálmaszál;
Árpád, ki ott a nép előtt,
Mint egy hadisten áll !
(Az 1920-as évek elején, egy sorozat részeként, megjelent egy kis füzet “Árpád és a honalapítás története” címmel. A “Mulattató és hasznos olvasmányokat” a magyar népnek és ifjúságnak ajánlja az ismeretlen szerző. Ebből olvasható alább az “Árpád” című fejezet.)
Nem lenne teljes “Árpád és a honalapítás történetének” leírása, ha Árpádról, a bölcs hadvezérről s a lángeszű kormányzóról, ki oly nagyszerűen végezte feladatát, melyre népe bizalma és a Gondviselés elhívta, nem szólanánk.
A honszerző fejedelmet egyik jeles történészünk a következőkben jellemzi:
“Ha Árpádról, a nagy honalapítóról, lelkünkben hű képet akarunk alkotni, méltán zavarba jöhetünk: vajon a nagy hadvezért, ki népe haderejét szilárd kezeibe összpontosította, ügyesen irányzott hadászatával annyi csatát nyert s oly gazdag földet bírt hódítani – vagy a nagy államférfiút rajzoljuk-e élénkebb színekkel, ki az addig közös felsőséget nem ismert magyar törzseket kormánya alatt nemzetté egyesítve, a fegyverrel foglalt földet bölcs intézkedései s célirányos törvények által nemzetének állandó hazájává teremtette”
Ama rövid jellemrajzban, melyet Árpádról bíborban született Konstantin császár írt, a nagy hadvezér és nagy államférfiú kiváló tulajdonait egyesítve szemléltetjük. Konstantin felemlítvén, hogy Etelközben a fejedelemválasztás alkalmával a magyarok Álmos és Árpád közül “inkább választották Árpádot, mint tekintélyesebb, észre, tanácsra és vitézségre igen kitűnő s így nagy hívatásra méltó férfiút”. (Ez teljesen érthető, hiszen Álmos ebben az időben 70-75 éves volt! KE) S ha meggondoljuk, csakis ily tulajdonok egyesülése adhatta meg Árpád személyének azt a szellemi fensőséget, mely a nemzet előbb független törzsfőnökeit tiszteletteljes hódolatra s a tőle leendő függés önkéntes elvállalására bírhatta.
Hadvezéri lángeszének fényes bizonysága amaz eredmény, hogy nemzete haderejét … oly célirányosan tudta kifejteni s felhasználni, hogy a magyar nép, alig hét év alatt Európa egyik legszebb országának urává – s a magyar név rövid időn nyugati és déli Európában rettegetté lett. E haderő ily gyors és hatalmas kifejtésére Árpád személyes katonai jelleme tehetett legtöbbet. Ez vonzotta zászlói alá a rokon kun nemzetséget, ez bírta önkéntes hódolatra a független székelyeket, ez tette hű szövetségeseivé a kievi oroszokat. Árpád nevének dicsősége, fegyvereinek szerencséje, zászlói alá vonzotta Európa különböző népeinek kalandra vágyó lovagjait. Az a lovagias bánásmód, melyet Árpád az önként hódoló nép iránt tanúsított, önkéntes csatlakozásra hívta őket s így sok ezer karral növelte az ifjú magyar nemzet erejét.
Tovább...
Copyright Árpád-tól Árpád-ig - Tervezte HunorNet